Péntek hajnalban megérkeztek a fiúk autóval, tetőboxxal. Gyors pihenés, reggeli, és 2 órás pakolás. Hogy lett több cuccom 1 év alatt, mint amit kihoztam? Nem tudom. Néhány dologtól fájó szívvel megválva, de befértünk az autóba. A házmesterrel a megbeszélt időpontban találkoztam. Miután mindent alaposan átnézett a szobámban, még a szekrény hátulját is, visszakaptam a kauciót, ami el is ment a tankolásra.   Utolsó ebéd a menzán, búcsú a várostól, Triertől. Röpke 17 órás út és hazaértünk épen. Pár órás alvás után egy Welcome Home Party keletkezett az udvaron. Család és barátok, 2 bogrács és lampionok. 

 Elérkezett a búcsú, az Erasmus blogom a végéhez ért. Köszönöm azoknak akik olvasták és velem tartottak a 10 hónap alatt. Volt, hogy 200an is olvastátok a posztokat, amely nagy örömmel tölt el, remélem, hogy hasznos volt azok számára, akik a jövőben terveznek Erasmus ösztöndíjra menni. Itt szeretnék még köszönetet mondani anyukámnak és testvéremnek a sok támogatásért, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ez az életre szóló élmény. Köszönet a páromnak és a barátaimnak, akik tartották bennem a lelket a nehéz időszakokban. Búcsúzom Triertől és Németországtól, de nem örökre.

Tschüss .  Bis bald :  Csilla