Nagyjából 4 hét múlva már hazafele tartok, kezd fejben öszeállni, hogy melyik böröndbe mit kéne pakolnom. Rengeteg emlék gyűlt össze, semmit sem szeretnék itt hagyni. De nincs még itt az ideje a búcsuzkodásnak, annál inkább a fesztiváloknak!

A hétvégén megrendezésre került a 32. Altstadtfest Trierben (Régiváros fesztivál). 3 napon keresztül ünnepelnek a németek Trierben, méghozzá azt , hogy Trier az egyik legrégebbi német város. Nem is véletlen, hogy egyedülállóan büszkélkedhet Trier 8 UNESCO világörökséggel! Porta Nigra, Dom und Liebfraukirchen, Konstantin Basilika, Amphitheatre, Kaiserthermen, Barbarathermen, Römerbrücke und Igeler Säule. Nemrég tudtam meg, hogy a Kaiserthermen köríves csarnokában például a világon először ábrázoltak kétrészes fürdőruhát. Ezt még nem Bikininek hívták, de mindenképp az elődje. Ehhez hasonló érdekes dolgokat tudhat meg az ember napról-napra. De maradjunk a Fesztiválnál! Az egész belváros lezárásra került, megkeverve ezzel az autós és buszos közlekedést. A bejutás csak alapos átvizsgálással volt lehetséges, csodálatra méltó volt a rendőrség összetett munkája, abszolút pozitívumként ért. A városban 5 helyszínen állítottak fel óriási színpadokat: a Porta Nigra előtt, a Dómnál, a Korn téren, a Viehmarkt téren és a Főtéren. Ezen kívűl tucatnyi kisebb színpadon adhatták elő kezdő zenekarok amit tudnak. Az egyik konferancié mondta el, hogy szombaton mintegy 2 millió ember jelent meg a rendezvényen, ennek érdekében a vonatok sűrübben jártak, és a rendőrök kérésére - hogy elkerüljék a kellemeltenségeket - megegyeztek a helyi tömegközlekedéssel, SWT, hogy aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, az ingyen utazhasson a busszon és magával vihet még 4 személyt, ezzel elkerülve az ittas vezetést. Remek ötlet! Mert hát volt alkohol bőven. 120 sör, bor illetve ételstand tette tiszteletét a rendezvényen. Egyedüli sörmárka a Bitburger volt, valószínűleg egyedül a trieriek örömére, hiszen az átlagember nincs hozzászokva a keserű sörhöz ( bit = keserű). A sör egységesen 2 Euro ( ~ 600 HUF) volt egy pohárral. A környék összes borászata prezentálta kínálatát, én személy szerint az édes borokat és rosékat kóstolgattam. A legolcsóbb bor 1,50 Euro ( ~450 HUF/ 2 dl) de 4,50 Euroért is lehetett persze találni. Mind a sör és bor díszes, mintás pohárban volt, amit természetesen kaució ellenében kaptunk. Ezenkívűl rengeteg koktélbárt és gyümölcsös bólé standot állítottak fel. Természetes egy igazi német fesztiválról nem hiányozhat a kolbász és a sültek, a gofri, a palacsinta, a vattacukor, a cukrosmandula és ahogy észrevettem a kínai sülttészta, a japán sushi és persze a magyar lángos. Utobbival kellemetlen élményeim vannak. Elvétve találni eredeti sajtos-tejfölös lángost, annál inkább a nutellás, almalekváros, porcukros-fahéjas lángost. Kiváncsi voltam, hát érdeklődtem. Tapasztalat: a lángosos standok egyike se tudott magyarul és nem is tudják h a lángost nem langosnak írják, és, hogy a nutellás nem pont egy magyarnak való fajta. Persze nem sokat törődtek velem, de kutya kötelességemnek éreztem tájékoztatni őket a dolgokról. Amugy a "magyar langos"-t 1200-1500 HUF-ért árulták és fele akkora volt, mint amit otthon kapni.

A zene rendkívűl változatos és színvonalas volt, az első nap reggae és jazz zene volt, a második nap old rock, harmadik nap pedig a német zeneiélet képviselői és néhány hakni király. A színvilág a támogatóknak köszönhetően kék (SWT), piros (City Radio Trier) és sárga (Bitburger) volt. Sajnos az utolsó nap véleményem szerint maximum 500 ezer néző lehetett, hiszen a hangulatot elnyomta ismét a 13 fok és az eső. Mondjuk engem ez sem hátráltatott.

És hogy miért is jó most németnek lenni? Miért jó most Trierben németnek lenni? Nemcsak a fesztivál miatt, de bizony az EB is nagy hatással van most a mindennapokra. Hatalmas összertartás és hazafiasság észlelhető. Kivétel nélkül férfi, nő, idős és fiatal egyaránt viseli a német színeket, pólokat, kalapokat, szemüveget, vuvuzelát, stb, stb. A fesztivál első napja egybe esett a németek görög elleni meccsével. Nem csak fesztivál hangulat, de az erre a célra felállított óriás kivetítők előtt futbal őrület közeli hangulat volt. Őrület közeli?! Ennél közelebb már nem is lehetett volna! A hideg futkározott a karomon, amikor mindenki egy emberként ugrott fel a góloknál és az én szívem is belesajdult, ha az ellenfél talált a kapuba, olyankor gyászos csend és aggódó tekintetek vettek körül. A németek csodás újítása, hogy az EB ideje alatt a mozikban ingyen lehet nézni a meccseket. Ilyenkor amikor kint esik és hideg van, bizony jól esik a moziba ülni. Rengeteg ember, rengeteg német. Sosem éreztem magam ennél németebbnek, mint amikor felálltam a német himnuszkor és úgy éreztem, hogy a német 11 nekem is játszik. Ma ismét a német érzésé a főszerep, felhúzom a mezemet és ismét megszólal a vuvuzelám.

Nem szabad ugyan elfelejtenem, hogy 2 hét múlva kezdődik a vizsgaidőszak, a tantárgyakkal remekül haladok, sok pozitív visszajelzést kaptam a tanároktól, hogy igen is van helyem a térinformatikában.  Ezen kívül meg kell szüntetnem a német lakcímemet, az egészségbiztosítást, a bankkártyámat és a szobámat is. Nincs még kedvem ezekre gondolni. A hétvégén Hollandiába megyek, nemsokára kezdődik a 3 napos Zurlaubener fesztivál, beterveztem még jó pár kirándulást, kezdődnek a búcsúbulik. Most még német akarok lenni 4 teljes hétig. Mert most jó németnek lenni. :)